Érdeklődöm

Nézzük a „speciális” eseteket, melyek egészen gyakran előfordulhatnak:

 

1. A számla teljesítésének napja, amennyiben az eltér a számla kibocsátás keltétől. Habár speciális esetként tünteti fel a jogszabály, a gyakorlatban szinte minden számlán feltüntetik ezt a dátumot.

2. Alkalmazott árengedmény, amennyiben azt az egységár nem tartalmazza. Vagyis, ha az egységár nem kedvezményes, akkor fel kell tüntetni a kedvezmény mértékét is.

3. A vevő adószáma (külföldi vevő esetén közösségi adószám), amennyiben fordított ÁFA-s számlát állít ki vagy ha EU-n belül, adó felszámítása nélkül számláz, illetve abban az esetben is, ha a számla ÁFA értéke eléri a 100 ezer forintot és a számlát kiállító és a vevő is belföldi.

4. A számlakiállító közösségi adószáma, amennyiben EU-n belül, adó felszámítása nélkül számláz

5. Adómentesség esetén jogszabályi hivatkozás vagy más utalás (pl. ÁFA kulcs neve) arra, hogy az értékesített termék/szolgáltatás mentes az adó alól. Jó példa erre a gyakran használt AM rövidítés, mely az alanyi adómentességet jelöli.

6. Az előző ponthoz kapcsolódóan, abban az esetben ha a számlakiállító KATA (kis adózók tételes adója) szerint adózik, akkor fontos a "Kisadózó" kifejezés feltüntetése.

7. Devizás számla esetén, fontos feltüntetni az ÁFA értékét forintban átszámolva, illetve az átszámításhoz alkalmazott árfolyam is!

8. Fordított áfa-s számla esetén fel kell tüntetni a "fordított adózás" kifejezést. A fordított adózás azt jelenti, hogy az értékesített termék vagy szolgáltatás után, a vevő lesz kötelezett az adófizetésre. Fordított áfa-s számlával találkozhatunk például ingatlan eladás, vagy vas- és acélipari termékek értékesítése esetén. (a teljes felsorolást lásd az erről szóló cikkben)

 

További speciális elemekről olvashat a cikk folytatásában!

Vissza